Szeretnél velemenni. És amint kinyújtod féle a kezed, érzed, hogy mindketten köddéváltok. Aztán minden átmenet nélkül egy házban találod magad a férfi társaságában. A ház elég réginek tűnik. A bútorok régimódiak és fából készültek... arról nem is beszélve, hogy vastag porréteg borítja őket. A szoba közepén egy hatalmas asztal foglalja el a helyet amelyen két gyertya világít. -Kövess! -Suttogja a férfi és kimegy egy ajtón. Az ajtó mögött egy lépcső vezet a mélybe ott pedig sötétségbe burkolva két nyitott koporsó fekszik. -Ugye ezt nem gondolod komolyan?! -Mondod meghökkenve és a fejedet rázva elkezdesz hátrálni. Erre ő megfogja a kezedet és finoman a koporsód felé vezet. Szinte maguktól mozognak a lábaid. Észre se veszed és már benne is fekszel a díszkoporsóban. -Nyugodj békésen. - Mondja és lecsukja a fedelet. Meglepően jól alszol. Alkonyatkor pedig arra ébredsz, hogy valaki ordibál és lövöldözik. Lassan kinyitod a koporsód fedelét és felosonsz a lépcső tetejénél levő ajtóhoz. Az résnyire nyitva van, így rálátásod nyílik a szobára ahol két férfi tartózkodik. Az egyik a már "ismerős" sötétbarna kabátos alak, a másikat viszont (emlékeid szerint) még sosem láttad. Úgy döntesz hallgatózol egy kicsit.
Menj a 43.-ra |