Tudatosul benned. Te is vámpír vagy. Ugyanolyan szörnyeteg mint az, akit megöltél! Bosszúd beteljesült. Ám te ettől még nem változol vissza emberré. Más embereket kell megölnöd ahhoz, hogy létezhess. Könnyek csordulnak ki remegő pilláid alól. Görcsösen ökölbe szorítod a kezeid és megrázod a fejed. -Nem, én semmiben sem különbözök a többi élőlénytől ezen a földön. Minden és mindenki eltöröl életeket a saját életéért. Én is gyilkolok... mint bárki más... semmiben sem különbözök tőletek! - Mondod egyre fokozódó hangerővel. Majd büszke, felszegett fejjel emelkedsz fel. A hüs hajnali szélben lustán lobog mögötted a kabát. Arcodat és körülötted az egész tájat a felhők vörösszínre festik. Annak a háznak a kertjében állsz, amelybe a sötétbarna kabátos vámpír hozott téged. Elötted egy kis kupac föld emelkedik. -A végtisztességet megadtam hát.- Megfordulsz és elindulsz a házba.
VÉGE |